2014. április 21., hétfő

βevezető


Gen hosszú,barna haja ovális, fehér fejére lógott. Arcáról csak úgy sugárzott a félénkség. Meg lehet érteni, miért. Félénkségének oka az, hogy egy olyan helyre költözik szeretett családjával, amit csak képeken, térképeken látott. Tizenhét évig élt Madridban, Spanyolországban. Elkövetkezendő életét Sydney-ben fogja pengetni, Ausztráliában. Ott, régi otthonában mindíg láthatatlan volt, osztálytársai és családja tudták a nevét. Pedig a testvérei iskolájának "legnagyobb arcai" közé tartoztak. Gen választhatta volna azt a törhetetlen, menő életet.  De ő a láthatatlan, stréber életnél maradt.
Repüllőgépe hamarosan leszáll,még nincs sok. A lány a mellette üllő hugára, Lauren-re nézett. Lauren hátra dőlve, lábát feltéve az előtte levő ülésre,idegen hagyva, hogy ezzel a cselekedetével zavarhatja az előtte ülőt, mélyen aludt. Sötét,sima haja felkontyolva állt a nyugvó fején. Sminkje nem volt erős,mint szokott. Éppen csak egy kis szempillaspirál, szájfény, meg persze szemceruza.
Gen tekintetét elfordította róla, és a másik oldalán üllő nővérére, Scarlettre figyelt, akit mindenki Sky-nak nevez.
Sky a zenelejátszójával a kezében, kihúzott vállal, egyenes testtartással,  az ablakra nézett. "bíztos a kilátást nézi"-gondolta magában Gen,aztán megunta, hogy nővére semmit sem csináll szinte,és inkább mást nézett. Bályja, Nathaniel a mellette üllő két szőke barbie-t szórakoztatta, akik nem tudták abbahagyni a sok nevetést. Nathaniel rockos, veszélyes külsője elég bizarr volt; a két karján nincs szabad hely,annyira meg van tömve különböző tetoválássokal. Fején összesen három piercing van. Szeme színét füstös sminkje miatt alig lehetett látni. Pedig milyen szemei vannak! Olyan kék,mint a tenger, vagy mint az ég. Nem lehet tagadni, Nem lehet tagadni, Nathaniel egy nagyon jó pasi. És ő ezt ki is használlja.
Gen olyan kapcsolatban van bátyjával, hogy abban sem bíztos, hogy tudja-e Nathaniel, hogy hogy hívják hugát.
Gen csak nézte, miket művelnek ők ott hárman hátul, az ülésen. Nathaniel ellenállhatatlan tekintete rámeredt Gen-re, mert észrevette,higy nézi. Amint észrevette,egyből elkomorodott, és lesajnálló pillantást vetett hugára, aki teljesen megsemmisült, és előrefordult.
Annyira érzékeny lélek, hogy elkezdett könnyezni.
"Utál engem"-suttogta magának, amit legnagyobb szerencséjére senki nem hallott. Így telt az út Sydney felé.
Gen őszíntén remélte, Sydney közelebb hozza őt a testvéreihez.
Eddig semeikkel sem volt jó viszonya.
De neki akkor még sejtelme sem volt, mi vár rá..